Süti történelem

Édes élet az ókortól kezdve. A sütemények ünnepek és családi összejövetelek elmaradhatatlan kellékei. Ezek a nassolni valók sokkal régebb óta édesítik életünket, mint az a legtöbben gondolnák: már az ókorban megjelentek az első fajtáik.

Ekkoriban lisztet, tojást, tejet és mézet használtak, esetleg gyümölcsökkel egészítették ki. Ezek a korai sütemény-variációk széles körben elterjedtek voltak, a régészek találtak bizonyítékot a jelenlétükre Egyiptomban, Rómában, Hellászban, és Kínában is.

A Római birodalom bukását követő viharos években visszaesés következett be a konyhaművészet terén. Természetesen nem ettől volt „sötét” a középkor, de az általános hanyatlás ezen a területen is éreztette hatását. A népvándorlás viharát a vikingek és a nomád népek portyái követték, gyakoriak voltak az éhínségek, így sokszor kenyér sem jutott az emberek asztalára, nemhogy sütemények. A legnagyobb hatást a középkori Európa gasztronómiájára érdekes módon a keresztes hadjáratok gyakorolták: a keletről hozott fűszerek (például a fahéj) komoly változásokat idéztek elő.

Évszázadokon átívelő stagnálást követően végül a gyarmatosítás és az iparosodás kavarta fel az állóvizet. Új összetevők jelentek meg, mint például a kakaóbab, a kókusz és az egzotikus gyümölcsök. Az ananász például, ahogy arról a Múlt-kor Történelmi Magazin is beszámolt, a tizenhét-tizennyolcadik század fordulóján olyan népszerű (de drága) gyümölcs volt, hogy voltak, akik komoly összegért kölcsönöztek ilyen gyümölcsöt egy-egy esély erejéig.

Az optimalizált termelésnek köszönhetően nagyobb számban kerültek a boltokba a sütemények. Ráadásul ezek az édességek már szélesebb körben hozzáférhetőek voltak. A technológia és az utazás fejlődése betetézte a folyamatot, melynek a mai bőséges választékot köszönhetjük.

Sütemények a modern konyhában

Manapság szinte minden alapanyaghoz könnyűszerrel és viszonylag elérhető áron juthatunk hozzá. Az egzotikus gyümölcsök, fűszerek mind karnyújtásnyira vannak, így csak az a rendelkezésre álló idő és a pénztárcánk szab határt annak, hogy mikor milyen tortát, vagy süteményt készítünk.

Az édességek kinézete is fontos tényező lett, elvégre nagyon gyakran vendégeket kínálunk meg velük. Számos díszítőelem kapható az élelmiszerboltokban, mint az ételgyöngyök, a csokoládéreszelék, az apró cukorkák, vagy akár a manduladarabok. A sütemények formájára is érdemes kitérni, elvégre nagyon sokszor konkrét esemény apropójaként kerülnek a sütőbe. Az édesség alakja pedig általában reflektál erre az ünnepre/jeles alkalomra.

Példának okáért a legtöbben karácsonykor olyan sütikiszúrót használnak, ami illeszkedik a karácsony tematikájába (csengő, karácsonyfadísz, hóember, mikulás, karácsonyfa, stb.). Hasonló a helyzet húsvét alkalmával, vagy éppen a hazánkban is évről évre egyre népszerűbb halloween idején. Az esztétikai hatáson és változatosságon kívül az eseményhez igazított sütemények a hangulatot is növelik.

Gyermekek születésnapjára népszerű megoldás a különböző mesefigurákat ábrázoló süteményforma. Díszítősablonokból talán még szélesebb a választék, a szívecskétől a smile-kon keresztül szinte bármilyen „optikai tuninggal” felruházhatjuk a süteményeket.

Az elmúlt századok szűkös választéka a múlté: szakácskönyvek ezrei állnak rendelkezésünkre mind sütnivaló, mind kreatív díszítés terén bőven találhatunk alternatívákat. Az interneten weblapok és blogok sokasága tartalmaz recepteket, akadnak youtube csatornák, melyek csakis ezzel foglalkoznak. Elmondható tehát, hogy soha nem volt még olyan könnyű belevágni a sütés-főzésbe, mint a harmadik évezred hajnalán – alkalom pedig szerencsére mindig kínálkozik, hogy megédesítsük családtagjaink, barátaink életét.