Lassan sivataggá válik az Alföld

Rengeteg fiktív történetet láttunk és olvastunk, ahol az emberiség egy hatalmas sivatagban kénytelen boldogulni, ami pár száz vagy éppen ezer évvel ezelőtt az élettel teli erdőknek adott otthont. És miközben a fiktív történetek rengeteg izgalmat tartogatnak, addig nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyre több a valóságtartalmuk.

Magyarországon leginkább az Alföld van veszélyben, amiből előbb vagy utóbb tényleg sivatag válik. 1979-ben nagyon meleg nyarat regisztráltak, amire utána nem is volt példa egészen 2022-ig. Igen, az idei nyár rengeteg rekordot megdöntött, azonban a forróság még nem lenne hatalmas probléma, viszont csapadékhiánnyal együtt érkezik, ami egyre veszélyesebbnek bizonyul.

Úgy tűnik, hogy idén szinte teljesen elmaradt a júliusi eső. Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Ázsiában és Ausztráliában is extrém szárazság tombolt, ami alól hazánk sem képez kivételt. A szakértők szerint több mint 120 éve nem tapasztaltunk ennyire száraz évet, és sajnos ez nemcsak a júliusra, hanem az egész félévre igaz. Ha pedig arra gondolunk, hogy ez csak a kezdet, és minden bizonnyal a következő években hasonló szárazságra számíthatunk, akkor teljesen természetesnek tűnik, hogy az emberek félnek.

Az eső fontossága

Az eső és a hó fontos részei a víz körforgásának, amely létfontosságú a földi élet számára. Az eső elengedhetetlen ahhoz, hogy az égből a víz lefolyjon a Földre, ahol feltölti a tavakat és a folyókat, feltölti a földalatti víztartalékokat, és vizet biztosít a növények és az állatok számára. Az eső nem egyforma mennyiségben esik a világon mindenütt, sőt, még egy ország különböző részein sem.

A csapadéknak fontos és messzemenő következményei vannak a bolygón, többek között:

• A víz öntözése a földfelszín különböző régióiban, amely lehetővé teszi a növényi élet fenntartását és a folyók, tavak és lagúnák táplálását.
• Gondoskodik a környezeti hőmérsékletről, valamint az óceánvíz sótartalmáról és hőmérsékletéről világszerte.
• Túlzott mennyiségű csapadék esetén árvíz keletkezik, amikor a talaj már nem tud több folyadékot felszívni, és a víz elkezd összegyűlni. Ezek a mennyiségek már a szilárd anyagokat is könnyedén megmozgatják, ilyenkor lehetnek földcsuszamlások.
• Heves esőzések esetén gyakran okoz károkat a városi infrastruktúrában, áradásokat, folyóáradásokat és emberéleteket követel.

Miért nincs eső?

Magyarországon a június a legcsapadékosabb hónapok között szokott szerepelni, azonban a felmelegedés egyre jobban érezhető. Az idei szárazsághoz hozzájárulnak az áramlatok is, amik a Csendes-óceán felszíne feletti légkör miatt alakulnak ki. Ha pedig megnézzük a mögöttünk álló telet is, akkor rengeteg anticiklont találunk, amik szintén meggátolták a nedvesség útját.

A jövő bolygója még melegebb lesz, egyesek szerint 2, mások szerint 4 fokkal fog melegedni, ami szintén befolyásolja a csapadék mennyiségét. A mezőgazdaságot súlytó aszály nemcsak az Alföldet érinti, azonban éppen itt lenne az ideje, hogy megpróbáljunk felkészülni a következő évekre, mivel az aszályt csak lassítani tudjuk, elkerülni nem.