Hurrikánokat jósolnak a Földközi-tenger partjainál

A Földközi-tenger hőmérséklete meghaladta az augusztusban szokásos értékeket, különösen a nyugati részen, amely a spanyol szárazföldi partok és az olasz partok között húzódik, áthaladva a Baleár-szigeteken, ahol a víz helyenként elérte a 30 fokot.

A spanyol meteorológiai ügynökség (Aemet) adatai szerint a spanyol partokon a Földközi-tenger hőmérséklete területtől függően 2,5 és 4 fok közötti mértékben emelkedett az éves szokásos értékekhez képest, míg Olaszországban a hőmérő eléri az 5 fok különbséget.

Még a fürdőzők is észrevették, hogy valami furcsa történik ezzel a tengerrel, mert elmondásuk szerint általában hűvösebb szokott lenni a víz. A jelenséget az Aemet annak tulajdonítja, hogy a nap teljes erővel süt, és túlmelegíti a tenger felszínét, ami a szélhiánnyal együtt megakadályozza, hogy a víz megfelelően keringjen és összekeveredjen a fenék vízével, ahol lényegesen hűvösebb van.

Ha valaki nyaralni megy, akkor a keleti és délkeleti részeken fogja leginkább érezni a meleget. Murcia partjainál például augusztus elején 29 fokot mértek, ami a normálisnál 3-4 fokkal magasabb, Almeriában 28 fokot mutatott a hőmérő, a felkapott Levante partjainál pedig közel 30 fokos víz várható.

Mi lesz a meleg tenger következménye?

Egy francia klímakutató állítása szerint a Földközi-tenger térségében egyre nagyobb az esélye annak, hogy hurrikánok vagy trópusi ciklonok alakuljanak ki az ősz folyamán. Ma már nem mehetünk el amellett, hogy a tenger vize 5 fokkal melegebb legyen az átlagnál. Ezt a példátlan felmelegedést két tényező okozza. Az egyik a tartós hőhullám, a másik pedig a szél hiánya.

A nagy meleg miatt a víz lassan felmelegedett, a szél hiánya miatt pedig nem tudott felkavarodni, így jelentős hőt halmozott fel. A tengeri hőhullámok egészen másként működnek, mint a szárazföldiek, az bennük a legrosszabb, hogy hosszú ideig tartanak, így a nyár végéig biztosan ilyen hőmérséklettel kell számolnunk.

Ez a tény csak azok szerint jó hír, akik a tengernél töltik a vakációjukat, azonban komoly következménnyel bír a flóra és fauna számára, valamint az őszi időjárásra nézve is. Ha az őszi hónapok során a hőmérséklet lecsökken, akkor a víz felszínén található meleg felemelkedik a légkörbe. Ez instabilitást okoz, ami után heves esőzések és zivatarok fognak kialakulni. A meleg levegő találkozik a felső légkörből származó hideggel, így nagyobb viharok fognak lecsapni. Tény és való, hogy ez minden évben így szokott lenni, azonban az extrém hőmérséklet sokkal erősebb ciklonokhoz vezethet.

Mekkora esély van hurrikánokra?

Valójában nem kell hosszú hideghullámot várni, egy rövidebb lehűlés bőven elég ahhoz, hogy hurrikánok alakuljanak ki. Sajnos ezeket az erősödő viharokat nem tudjuk megelőzni, az egyetlen, amit tehetünk, hogy alkalmazkodunk. Nem véletlen, hogy a kutató többször is figyelmeztetett az infrastruktúra miatt, ami sok országban egyáltalán nincs felkészülve a tomboló természeti jelenségekre. Jó lesz, ha megszokjuk a medikán kifejezést, ami a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezik, és egyre jobban hasonlít a valódi hurrikánokhoz.