Európa a madárinfluenza elleni védőoltásra szavaz

2022-ben újra hallani lehetett a madárinfluenza szót, ugyanis eddig 20 országban jelentették, és közel 1800 gazdasági állományban regisztráltak megbetegedést. Ha a 2021-22-es szezont nézzük, akkor 36 országot találunk, ahol 5300 megbetegedést jelentettek összesen a fogságban tartott és a vadmadarak körében egyaránt.

Ez a valaha regisztrált legmagasabb szám egyetlen szezon alatt. A vadon élő madarak száma azt jelzi, hogy a vírus endémiává változott, ami legalább jó hír. A pár ezer beteg madár azonban több mint 40 millió szárnyas leölését eredményezte, mivel a kitört járványok fele baromfitelepről baromfitelepre terjedt át.

A madárinfluenza a nagy nyugat-európai állattartókat is érinti, így Hollandiát és Franciaországot. Utóbbi legalább 1300 esetet jelentett, amellyel listavezetővé vált. Második helyen Magyarország áll, mivel nagyjából 200 esetet regisztráltunk, és minket követ Hollandia 35 esettel. Ezzel szemben beteg vadmadarat Európa minden részéről jelentettek, találtak például Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Németországban.

Az utóbbi években nem szűnt meg a madárinfluenza

Az elmúlt két évben széles körben elterjedt a betegség, így a járványok hatalmas állományvesztést okoztak. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az ágazat költségei fokozatosan nőttek, ami nem segít az árak regulálásában. Ezen túlmenően a madárinfluenza az emberek egészségére is veszélyt jelent, még akkor is, ha az elmúlt években nagyon kevés ilyen esetet regisztráltak. Európában az influenza leküzdésére a szigorú biológiai biztonság az érintett telepek kiürítésével jelentett egyet, ami az életben maradt baromfik levágásához vezet.

Tény, hogy létezik madárinfluenza elleni vakcina, azonban eddig azért nem használták fel, mert a vakcinázott állatok húzás a nemzetközi kereskedelem elutasítja. Ha azonban megváltoznak a szabályok, akkor nagyobb esély lesz a beoltott állatokra. Az EU gazdasági miniszterei érzik a probléma súlyosságát, úgyhogy megállapodtak abban, hogy fejleszteni fogják a vakcinázást.

A megfelelő intézkedések miatt a miniszterek felszólították a többi tagállamot is, hogy ellenőrizzék a már meglévő stratégiákat, valamint arra, hogy újakat dolgozzanak ki. Arra is megkérték az uniós országokat, hogy végezzenek oltási kísérleteket, majd osszák meg az eredményeiket.

Mennyire segít a stratégiaváltás?

A próbák májusban kezdődtek, és leginkább Franciaország nevéhez fűződnek, mivel náluk hónapok óta folynak a kísérletek a kacsák és a libák vakcinázásával. Ha azonban a jövőbeli járványokat akarjuk megelőzni, akkor szükség lesz egy összevont oltásra, ami megkönnyíti a munkát, ugyanakkor a madarak jólétét is szem előtt tartja. Eközben a kereskedelmi partnerekkel is megbeszélések folynak, hogy elfogadják azokat az állatokat, amik megkapták a madárinfluenza elleni védőoltást.

A szakértők szerint nagyon ritka, hogy az influenza emberre is átterjed, azonban léteznek olyan vírusok, mint a H3N8, ami könnyebben elkapható. Nem véletlen, hogy egyre fontosabbá válik az állatok beoltásának a kérdése.