Az önképzés növekvő népszerűsége a XXI. században

A jó pap is holtig tanul nevű szólás a régmúlt időkre nyúlik vissza, a mögötte lévő mondanivaló azonban igazabb, mint eddig valaha. A XXI. században számos pozícióban a munkáltató alapelvárása lett az úgynevezett „life long learning”, a folyamatos önképzés. A koronavírus-járvány során széles körben elterjedt digitális oktatás, csak gyorsította ezt a folyamatot.

Számos továbbképzés és kurzus lett részben, vagy egészen elvégezhető távoktatás keretin belül – így lehetőséget nyújtva a dolgozó felnőtteknek, hogy munka mellett is legyen idejük képezni magukat.

Egyre inkább növekszik az eseteknek a száma, mikor nem a munkáltató kérésére, hanem önálló döntés eredményeként jelentkeznek efféle képzésekre. A digitális oktatás ezen a téren óriási terhet vett le a tanulni vágyó felnőttek válláról, hiszen kényelmesen, otthonról tanulhatnak, ráadásul az ingázásra sem kell időt és energiát szánni.

Ez különösen fontos vidékiek esetében, hiszen nagyon sok képzés csak Budapesten, vagy a nagyobb városokban elérhető. Az internet széles körben való elterjedése óta pedig folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik autodidakta módon tanulnak – általában saját örömükre.

Az Autodidakta tanulás tendenciái

Autodidaktának azt nevezzük, aki iskola és hagyományos értelemben vett tanítók nélkül sajátít el különböző ismereteket. Az autodidakta metódus gyakorlása évszázadokon keresztül szinte kizárólag könyvek segítségével volt végezhető. Az információs társadalom megszületése óta azonban jóval egyszerűbb önállóan tanulni: az interneten bőségesen akad írott, vagy audiovizuális segédanyag szinte bármilyen ismeret elsajátításához.

Rengetegen tanultak meg sütni-főzni, festeni, vagy éppen idegen nyelven beszélni kizárólag az internet segítségét igénybe véve, ami nem is meglepő: végtelen tudástár, szemléltetésekkel kiegészítve, ráadásul interaktív.

Számos trend is kialakult autodidakta tanulással kapcsolatban az interneten. Az egyik leginkább felkapott keresés a kripto piacra és valutáira vonatkozik. Rengetegen kezdtek érdeklődni a digitális fizetőeszközök iránt, elvégre a 2010es években több sikertörténet is szárnyra kelt, melynek hősei a digitális tőzsde homo novusai, új belépői.

Csak Brian Jung csatornájának (mely szinte csak a kripto piaccal foglalkozik) több mint egy millió feliratkozója van, és rajta kívül több százan gyártanak tartalmat, vagy üzemeltetnek weblapot, mai ezzel a felkapott témával foglalkozik.

A kripto valuták egyik legcsábítóbb tulajdonsága, hogy nincs szükség nagy összegre, ha az ember szeretné kipróbálni magát a digitális piacon: akár ezer forinttal is nekivághatunk – sőt, ami azt illeti kifejezetten ajánlott kis összeggel kezdeni, így az ember bátrabban fog hozzá. Ráadásul semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem éri azokat, akik kicsiben „játszanának” – ellentétben a hagyományos tőzsdével, ami alapvetően cégóriásokra és főállású közgazdászokra lett szabva.

A kripto piac még viszonylag új jelenség (az első komolyabb sikereket elérő valuta, a Bitcoin, 2009-ben jelent meg), így sokkal könnyebb új belépőként érvényesülni, mint a többszáz éve létező hagyományos tőzsdén (melyet Amszterdamban alapítottak 1611-ben). A közgazdasági és informatikai ismeretek persze előnyt jelentenek, de nem kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az ember szerencsét próbáljon a kripto valuták világában.

Természetesen ebbe a dologba sem tanácsos mindenféle felkészülés nélkül belevetni magunkat. Ha úgy döntünk, szívesen kipróbálnánk, mindenképp célszerű felkeresni egy-két a témával foglalkozó weblapot, vagy youtube csatornát. Elvégre az információs társadalomban új ismereteket elsajátítani – akár autodidakta módon – jóval egyszerűbb, mint eddig bármikor.