A felmelegedés miatt a bálnák is vándorolni kezdtek

Bár még mindig sokan kételkednek és vannak tagadók is, a legtöbben egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás igenis valós jelenség. Mindenki érzi a nyárhoz hasonló hőmérsékletű téli napokat, a hosszú szárazságot vagy az egyre hevesebb viharokat.

Az óceánokban bekövetkező változások azonosítása azonban sokkal bonyolultabb. Az első következmény, ami eszünkbe jut, kétségtelenül a víz hőmérsékletének emelkedése. Ezt követi a sarki jégsapkák olvadása. De nem ezek az egyetlen fenyegetések, amelyekkel a bolygónak szembe kell néznie.

Az óceánok 40 százalékkal gyorsabban melegednek, mint ahogy az ENSZ pár évvel ezelőtt megjósolta. Az elmúlt években tengeri hőhullámok is előfordultak: a tenger felszínén napokig vagy hónapokig tartó, rendkívül meleg területek jelentek meg. 2013 és 2015 között a hőmérséklet akár 6 fokkal is meghaladta az átlagot, idén pedig 5 foknál tartunk. Az okokat a tengerszint nyomásanomáliáinak tulajdonítják, amelyek megakadályozzák, hogy a hő az óceánból a légkörbe jusson.

Hova tűnnek a bálnák?

Az óceánok felmelegedése hozzájárult a korallzátonyok pusztulásához, a jégtakarók zsugorodásához és a vizek oxigénszintjének csökkenéséhez. De ez még csak a kezdet. A tengeri hőhullámok önmagukban is számos ökoszisztéma-változást okoztak, a káros algavirágzástól kezdve a bálnák és oroszlánfókák pusztulásáig. Emellett számos faj elhagyta élőhelyét, és más területekre költözött.

Az Új-Zéland körüli vizekben élő bálnak délre vándorolnak, ahol hűvösebb vizet találnak. Több egyetem által készített tanulmány kimutatta a déli vonulást, ami a tengerek ökoszisztémájában és a turisztikai látványosságokban is nyomot fog hagyni. Jelenleg úgy számolják, hogy a kék- és az ámbráscetek élőhelye akár 60 százalékkal is csökkenhet, ami főleg Új-Zéland északi vizeit érinti.

Az ottani szigetországok nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásra, így az elsők között látják a fajok eltűnését. Ez azonban azt is jelenti, hogy nem lesznek többé bálnafigyelő túrák, és úgy általánosságban kevesebb tengeri emlőst lehet majd megfigyelni a vizekben és a partokon.

A bálnák fontossága

A bálnák fontos szerepet játszanak a táplálékláncban, úgyhogy az eltűnésüknek lesznek következményei. Ezek a húsz métert is elérő élőlények most az Antarktisz felé mozdulnak, hogy egy kis lehűlést keressenek. Talán a déli szigeteknél találhatnak új otthonra, itt azonban meg kell egyezni a védett területek létrehozásáról, ahogy a kőolaj- és földgáz-kitermelés szabályozásáról is. Tény, hogy ezek a bálnák szinte minden óceánban megtalálhatóak, azonban nem szabad félvállról venni a mozgásukat.

A bálnák szerepe a tengeri ökoszisztéma megfelelő működésében vitathatatlan. A vasban, nitrogénben és más tápanyagokban gazdag ürülékük trágyaként működik, és növeli a fitoplanktonként ismert kis algák termelékenységét. Ezek a krill nevű kis rákfélék fő táplálékát képezik, amelyek viszont több száz halfaj, madár és tengeri emlős, köztük a bálnák életét biztosítják. Ebből is látszik, hogy igenis szükségünk van a bálnákra, mivel nagy mértékben befolyásolják a tengeri élővilágot.